Hamarosan kezdetét veszi a vizsgaidőszak.
Tök szar. Kb most kezdődött el a félév, és már vége is.
Hm, szóval albérletes vagyok március óta. Igen. Egy szobát bérlek. Senki nem fel.
Kezdetben adódtak nehézségek az alvást és a megszokást illetően, de azoknak már vége. Teljesen megszoktam ott. Szeretem. Sokkal jobb, mint itthon. Hétvégente kényszerből járok haza, mert konkrétan kedvem az nincs. Egyébként is, a hétvégém nagy részét a lovardában töltöm.
Ésmost. Anyám kitalálta. Hogy ennyi volt, nincs tovább albérlet. Eleinte a pénzre hivatkozott - ugyanmár, eddig megoldottad, most is meg fogod. Aztán azzal jött, hogy mert itt vannak a vizsgák. DE MERT HA CSAK 1 ÓRÁVAL KELL VIZSGA ELŐTT FELKELNEM KURVÁRA NEM LESZ JOBB, UGYE?!
Aztán pedig a nyárra, hogy akkor meg úgy sincs suli. KOMOLYAN AZT AKAROD, HOGY MELLETTED DÖGÖLJEK MEG?! Amikor előző hétvégén konkrétan kidobott a házból, vissza se menjek.
Lesheted.

Nem mellékesen, Milka már foglalt.
Igen.
Milkának barátnője van.
És boldog.
Leszámítva azt, amikor átmegy hisztis emós picsába, mert hiányzik neki és látni akarja.
Nem, ezt beleszámítva is boldog.
És Kezd szerelmes lenni.
Mindenki bekaphatja.

Utoljára szilveszterkor csaptam szét magam.
Azóta mikrorészegésgek voltak a bérelt szobám 4 fala között, és ennyi. Nem jobb. Hiányzik. Nem csak a barátnőm, de az az érzés is, amikor kurvára leszarsz mindent, csak az akkor és most számít, nincsenek korlátaid, jól érzed magad, teljesen megfeledkezve a gondjaidról.
Persze, folyamatosan vannak bulik is, meg minden, de A, vagy túl drága B, vagy nem jönne velem senki. Én meg...egyedül...nyilvános szórakozóhelyre...Kehöm bocs. Hetero szórakozóhelyre. Nem merem bevállalni. Azóta is köszönöm Bencének, hogy ott volt és kimentett.

És most megint ott vagyok, hogy félek, bár próbálom nem kimutatni, leplezni, nem beszélni róla. Akkor most miért? Mert. Csak. Hogy kicsivel jobb legyen. Elvégre, azért léteznek maguk a személyes blogok is, hogy annak tulajdonosa megkönnyebbülhessen, levethesse magáról a rátelepedő súly egy részét azzal, hogy leírja, megosztja. Még ha nem is olvassa más, vagy ha szarnak is rá.
Kell munka.
És talán eladom a gitárom.
Nem tudom, mitévő legyek.
help

Helloka.
Igen, végre vége a vizsgaidőszaknak. Most egy hosszú siesta van betervezve, mivel február 24-ig nincs semmi sem. Hahah, yeah, csak akkor kezdődik az új félév. Mekkora jó már <3
A vizsgákat tekintve...hát...emlékeztek arra, amikor azt mondtam, minden mellett ott fog virítani egy egyes? Nahátigen... sikerült a 'mindet' kettőre leszorítanom. A jog kettesben még reménykedtem, aztán mégse. Politikára nem mentem be és mivel volt róla igazolásom, így bármiféle gond nélkül jelentkezhettem UV-ra. Kommulmélet. Úgy mentem el, hogy nem tanultam rá, mert az a "feldobom ott marad átmegy" nő ez. Azért a vonaton elolvastam a dolgokat. Baszki. Ha tanulok, simán meglett volna a kettes, mert kurvakönnyű volt. Hátoké. De így megbuktam. Ok. UV-k. Jog csütörtök reggel 8kor. Maximum 1 órát aludtam, úgy mentem el. Nem sokat készültem rá. Megírtam, beadtam, elmentem Nikihez/Robihoz, hogy majd ott tanulnék a 12:50kor kezdődő kommelméletre. Oké. Niki Simsezik, én az ágyon fekve hol tanulok, hol alszok. Végl nem sokra jutottam, délben meg mentem Blahára Petra elé. Bementünk. Kiosztja a lapokat. Nem tudtam eldönteni, hogy sírjak vagy röhögjek. 'Buda Béla szerint." A vizuális kommunikáció hatása "Csábos vagyok vagy nem vagyok csábos." Igen, ez a két idézett válaszom a kb 6 kérdésből vagy többől. Ennyit tudtam. Tényleg arra ment ki az egész, hogy itt most megbuktasson mindenkit. A vizsgázok kb háromnegyede az első 20 percben feladta és csá. Köztük én is. Még otthon kávé mellett egész este Politikát tanultam. Már kavarogtak a fejemben a különböző izmusok, hogy mihez mi kapcsolódik és ki kapcsolódik. Erre bemegyek, évszámok. Baszdmeg. Megbuktam. Hazajöttem. Aludtam.

És akkor most tökre kivagyok. Nem tudom megszámolni, hány órát töltöttem sírással pusztán a lecsapódó stressz miatt. Utáltam. Utállak Fősuli. Nem. Szeretlek. Najómégse.
Most nyugton vagyok. Pestre sem kell mennem semmiért. Meló se jött össze, szóval..szóval láblógatás. Szerdán kezdődik a rangsorolásos jelentkezés. Megpróbálom úgy összeállítani az órarendem, hogy ne kelljen túl korán mennem és ne is kelljen 2-3-4-5 órákat várnom egy előadásra/órára.

Volt vizsgatemető buli, de hát azok a nyomorékok nem szerdára pakolták be? Faszom. Itthon maradtam a tételeimmel együtt. És most várok valami újra. Vagy kibírom semester nyitóig, vagy nem és random fogok valakit és randalírozok. Vagy valami. Komolyan, már jól esne egy kis túlzott mennyiségű alkohol a barátok között.

Azt veszem észre, hogy elpestiesedtem. Vagy ribancultam. Vagy nem is tudom, de változtam, nagyon, és meglehet, hogy nem a legjobb irányba. A rosszabb, hogy úgy érzem, ennek még nincs vége, javában fog folytatódni. Hisztisebb vagyok, lustább, finnyásabb. És flegmább. Vagy. Nem tudom.

Mégis a legrosszabb a rejtett magánéletemben van, amit csak a barátaimmal osztok meg. De most itt is. Jobban esne kiírni magamból, minthogy kapni egy-két sajnálkozó fejet.
Annak ellenére, hogy úgy alakulnak a dolgok, hogy tök jól, és nagyon úgy tűnik, hogy ő sem közömbös irántam, és hogy érettségi utánra megbeszéltük, hogy elmegyek hozzá, nem bírom. Egyszerűen kurva szar, hogy mindezek ellenére nem ölelhetem meg, vagy valami. És miért nem? Elindulok innen Pestre. Jobbik esetben másfél óra alatt odaérek. Aztán 4 óra, ha gyorsvonattal megyek és nagyjából ott vagyok, hogy fordulhatok is vissza, hogy hazaérjek az utolsó vonatokkal maximum. Utálom ezt az egészet, utálom, hogy minden, ami fontos a számomra, még véletlenül sem egy karnyújtásnyira van tőlem és rengeteg akadályt kell elhárítanom annak érdekében, hogy elérhessem.
Még rosszabb, hogy úgy érzem, kötődök hozzá. És ez rossz. Nem jó ez így. Bele fogok őrülni.

Nem tudom, hogy mit csináljak, és mit ne csináljak.
Annyi konkrétumom van csak, hogy minél előbb szerezzek valami állást, hogy elkezdhessem a megtakarítást egy szaros albérletre Pesten.
Továbbá hogy visszafessem a hajam szőke-vörösre. És kb a túlélés.
Ennyi. Hirtelen nem jön más.
Köszönöm.

Pá ~

Szóval elmúlt a Karácsony és átléptünk 2014-be. Nem írom le az ajándékokat, az lett, amit vártam. Tehát...a Karácsony egyébként sem tartozik a kedvenc ünnepeim közé.
A Szilveszter viszont...kehöm...kellemes(?) volt. Uah. Igen, azt tekintve, hogy Nikivel és Robival voltam akkor éjszaka -meg még 3 sráccal- jól zártam és kezdtem az évet. A részletekbe inkább ne menjünk bele. Ahogy múlnak a napok, úgy ugranak be az emlékek. Nem tetszenek.

Az utolsó hétvégét még kint töltöttem a tanyán. Szombaton csak Atti volt otthon. Hm, igen, kitapasztaltam, hogy hozzá aztán kell a folyamatos kommunikáció. Bár történt baleset, de jó nap volt, én még azt is élveztem. Másnap Bejcivel kimentem 2 kör terepre. Van egy olyan érzésém, hogy ez amolyan "Bocsi a tegnapért, Atti egy kicsit szórakozott jellem" terep volt, de semmi baj. Élvezet terepen tanulni vágtázni. Janem.

És már itt is járunk, ezen a héten. Megkezdődtek a vizsgák. Hétfőn hatalmas görccsel a gyomromban indultam megírni a szociológia vizsgát. Petrát felszedtem a Blahán, onnantól kezdve kicsit oldódott a hangulatom. Rájöttem, mi hiányzott egész szünet alatt. Tehát bementünk megírni a vizsgát. JESSZUSOOOM. Olyan geci kérdések voltak...Miért kellene nekem tudnom az évi átlag regisztrált abortuszokat Magyarországon? Miért?! Most komolyan ebből szerezzek diplomát? Haggyál.
Szerdán jött a politika. Vicces volt. Elindultam. De Gödöllőn leszálltam és visszafordultam. Hazajöttem. Nem mentem be. És ha Keddig nem adok le egy orvosi igazolást, akkor jó pénzért fel kell vennem a tárgyat következő félvére. Pénzlehúzás lvl fősuli.

Csütörtökön 10-től nyílt nap. Illetve 11-től személyközi szóbeli vizsga. Merthogy az írásbelim karó lett. Zsanit felkísértem a körépületbe, a földszinten nekem is aakrtak adni tollat, illetve brosúrát -drága Roland- , de közöltem, vizsgázni jöttem. Sok sikert akkor. Köszönöm :) Tehát elkísértem Zsanit, még átszaladtam az Árkádba egy kicsit, majd vissza villamossal. Megkerestem a termet, leültem, még néztem át az anyagot és vártam. Közben jött egy srác, aki nagyon feltűnő személyiség a stílusa miatt, és lenyugtatott. Teljesen elterelte a figyelmemet, és már csak arra lettem figyelmes, hogy bent ülünk ketten és dolgozom ki a tételemet. A srác tökre okos volt a tárgyból, rendesen, ittam a szavait, amikor ő vizsgázott. Kettessel távozott. Majd jöttem én. Semmivel sem mondtam többet nála, mégis, 4essel átmentem a tárgyból. És én ezt így nem hittem el. Alig akartam elhinni. Mesterszakos tárgy, a suli egyik alapítójánál vizsgáztam, ráadásul úgy, hogy a tanárnő könyvéből kellett volna készülni, de én csak akkor szembesültem vele, hogy neki van ilyen is. Szóval... Most én valahol überkibaszottkurvajónak érzem magam :D

Beértem a vonattal, megy a tököm haza ilyen korán. Kimentem a közgéhez, hogy megvárjam Metellát. És Nesztát. Tehát megvártam őket. Jó érzés fog el, amikor végre találkozol a legjobb barátoddal. És hiába beszéltetek utoljára hónapokkal ezelőtt, ugyanúgy képesek vagytok beszélni mindenről, mint mikor még oda jártál, és heti 5 napon át folyt a beszélgetés. Nem, maga a suli nem hiányzik, csak néhány ember. De azok nagyon.

De nehogy már minden jó legyen, hazaérve csak negatívumok várnak. Negatív légkör, negatív megjegyzések. Aztán még persze én vagyok a szar. Hát köszönöm szépen. Lemennek a vizsgáim, lelépek melózni, aztán következő hónapban költözök el innen a francba. De basszus, ez már viselhetetlen. Utálok itthon lenni, amikor anyám is itthon van. Hiába van jó napom, hazaérek, és egyből rossz.

És akkor itt vagyunk a mai napnál, azaz Szombaton. Családi összejövetel. Ordibálások a konyhában, mert jó anyád szentül megvan arról győződve, hogy nagyanyád még a hallókészüléke ellenére sem (!) hall meg semmit az ég világon. És persze, nehogy szólj már hogy halkabban, mert sérti a füled, és nehogy bemenj már a szobádba, mert már nem bírod tovább. Kössz. Tényleg.
Délutáni program: Dragon Ball Z egyetlen keresztapáddal. A nap fénypontja♥

Milka logs out.

Nyerj minyonos sapkát!
Anyád .__. Hát miért kell nekem ilyen faszságra feljönnöm? MIÉRT?! Jesszus úristen. Mindjárt plüssbaszó leszek .__. Az emberi hülyeség továbbra is fájdalmasan halálos. Bwah.
Annyiraannyiraannyiraannyiraannyiraannyiraannyiraannyiraannyiraannyiraannyira unom magam tanulás közben, hogy... felmentem Omeglére. És felébresztettem a Kikemet. Omegle... Khm, még mindig érdekes emberekkel vagy tele :)
Tehát én hajnalban felmegyek Omeglére. Ok. Összedob egy olasz csajjal. Ok. Beszélgetünk. Tökre csábos vagyok, impozáns, nyáron jönne egyébként Magyarországra. Találkozna velem. Felőlem oké. Nem vagyok semmi rossznak eljavítója. Létesítsünk szexuális kapcsolatot. Hátö....oké..."pissing in each other" Miarohadtanyádbajodvanneked? OO" Baszki kiütött. PISSING IN EACH OTHER. Há' mivan azokban az emberekben, akik ilyenekre gerjednek, de most komolyan? ><"
Fájtamfájtamfájtam.

Tehát én most készülök a vizsgákra. Vagymi. Ha teljes méretben nézed a fentebb látható képet -kérlek- , pontosan egy hónap múlva, a most narancssárgával jelzett tárgyak mellett egyesegyesegyesegyesegyesegyes. Basszus, de most komolyan. Ugye szociológiával fogok kezdeni, azt is kezdtem el 'tanulni'. Olvasom. Már az 5. tételnél járok, persze már vagy huszadjára kezdem el, de még mindig úgy nézem, mintha kódot fejtenék. DE NEM TUDOK. Az úgy kurvaszép lesz. Megbukni mindegyikból. Következő félévben persze felvehetem őket megint, hogy újra próbáljam. De tárgyanként 20-30 ezer Ft. Tehát. Át kéne menni. De hogy hogyan, amikor szóbeli is lesz. Jogbólpolitikábólszemélykozibőléskommelmből. Meg. Akarok. Halni. kb 12 napig érzem magam biztonságban. Ezután életveszélyben. MIEZ? MIÉRT?!

Legszívesebben Szombathelyre mennék, de az meg kurva messze van. Hagynám a sulit a fenébe és boldogan élnék, amíg meg nem. De nem tehetem. Pestre akarok költözni, közös albérletbe Petrával vagy Nikivel. Suli után melóba menni, hogy meglegyen a lóvé a rezsire. Kígyót tartani és azzal szopatni Petrát, hogy vigyázz megesz. Hazaérve egy buliból lavórba hányni, és leszarni mindent a francba. A sulit sem akarom ott hagyni, mert igazság szerint szeretem. Egy szóval hisztis pillanatom van. Mert szeptember írtózatosan messze van még. Addig pedig csak álmodozhatok.

Azért akad egy kis jó is.
Írtam edzőmnek, hogy úgy alakult, a két ünnep között ráérnék még a vizsgák előtt. Ha esetleg nyitva lennének, akkor egy reggeli órában szívesen vennék födimunkás órát. Majd ír, ha tudja, hogyan alakulnak a napjaik. Rendben.

Tumblris szobám lett. Vagyis az ágyam. Vettem ma egy fehér ledes égősort, és felraktam. Jelenleg így néz ki. Már csak fel kell festenem a falra egy kibaszott bölcsességet és már SWAG vagyok. Najónem. De talán a Báróról készült rajzot és Báró sörénydíszeit el kellene pakolnom... Nem jó ez így, egyszerűen képtelen vagyok még most is elengedni. És nem hogy lóban, de még emberben sem tudok megbízni azóta. If you know what i mean. De ha meg leveszem őket, akkor remekül szimbolizálva lenne a jelenlegi állapotom: üresség.

Milka logs out.

Long time no see, eh?
Nos, a történések hevében nem is lett volna időm blogot írni. Azaz, hogy talán lett volna. De kedvem egyáltalán nem.
Nézzük, november vége van. Huuha, az elég messze van már az augusztus végétől. Nemgáz :|
Szeretnéék mindent ezzel a héttel folytatni. Illetve jelenleg 2 nappal.

A Hétfő természetesen azért lett kitalálva, hogy a főiskolások otthon pihenhessenek. Legalább is az én nézeteim szerint. Mert hogy komm.elmre 2hónapja nem járok be... kiélvezem a Hétfő nyújtotta lehetőségeket. De persze hajnal kettőkor anyázok, hogy nem tudok aludni, pedig mindjárt 4 óra és kelni kell, hogy ne késsek retorikáról. Szörnyű dolog, amikor sietnél az Árkádba, de Kőbánya-felsőn nem szállhatsz le, mert fölösleges, a 3-62-es villamos úgy sem jár azon a szakaszon. Persze BKK én szeretlek, de izé...dögölj meg.
A hajamat levágták, olyan rövid frufrum lett, mintha az ABBA-ból szabadultam volna .__.

Sörösdobozok befigyelnek♥
Szóval, folytatnám a panaszkodást. Reggel találtam egy fölös ezrest, hurrá, van pénzem, veszek cigit! Ö...aha...oké...az én kurva anyámat, hogy dohányozni akarok és sokallom a 900-at. Baszkii. Amikor 4 éve pont a felébe került egy doboz... szopjanak le .___. Jól van, megvettem, mert igencsak felbaszós hetem van. Bár ezt 2 héttel előtte is felfedezhettem volna. Fekete Chesterfield♥ Retorika ZH. Háhá, sikerült ^^ Aztán egy gyors interjú Szalóczy Pállal :) Ezután át az Árkádba, kajáldáknál megkeresni Petrát és Csillát. Muhahah, előlem nem bújnak el :3 Kaja, beszélgetés. Petra megkínálva egy szál cigivel. Vissza infóra. ZH. Miért is ne. Bár az utóbbi időben nem basz fel annyira a tanár. Megírtam, kijöttem, vártam Renit, amíg végez. Belefutok Petrába és Csillába. Heheh. "Te olyan egy vastüdőd van" Szegény Petrácska majdnem kiköpte a tüdejét a cigimtől :c Nah igen, aki erőset szív ^^"

HÖK választás van a héten, külön életveszély a körépületben tartózkodni, mert betámadnak azzal, hogy "Szavaztál már? És szeretnél szavazni?" Oh anyám. Legcsodálatosabb, hogy egyik jelöltet sem ismerem, maximum  Rolit, mert infón bejött, hogy lájkoljunk. (Y)
Meg azért a metrón továbbra is vannak érdekes arcok. Legszívesebben kiugranál.

Szóval én ma felkeltem, és onnantól kezdve megírtam azt a retkes interjút -már bocs, de a tököm tele van már az egész KÍ-sal. Végeredményben jó lett. Vagy legalább is nekem tetszik. Meg még 2 embernek biztosan azok közül, akiknek elküldtem, hogy "Figyelj már, el kéne olvasni, hogy hol van gyengeség amit lehetne rajta erősíteni". Kúúúrvára nem szeretem a csütörtököt, de komolyan, csak az miatt a kibaszott óra miatt. De azután Nikizek fél négyig, aztán visszamegyek személyközire :3

És jövőhéten hazajön Satooooooooo.
Mindenképpenbekelltámadnoméstalálkoznomvele. Bazeeeg. A nyár rohadt régen volt, és hiányoznak a hülyeségei meg minden. Szállj száállj sólyom szárnyán, három hegyen túúúúúúl.

Az estém jól telt :3 több, mint 1 hete kb felhagytam a puncivadász titulussal. Találtam valakit, aki miatt érdemes :3 Az meg már teljesen más kérdés, hogy előtört a pedofilizmusom ezzel egy időben >.< De vállalom~mindent bevállalok.
Miattam nem alszik. Oh gecc :3 Senkire nem volam még ilyen hatással :3
Olyan aranyosak vagytok együtt.
Pls. Még nem láttak minket együtt. Még.